Deuteronomy 29

1És Mózes szólította egész Izraelt és mondta nekik: Ti láttátok mindazt, amit tett az Örökkévaló szemeitek láttára Egyiptom országában, Fáraóval és minden szolgáival, meg egész országával; 2a nagy kísértéseket, melyeket szemeid láttak, a jeleket és ama nagy csodákat. 3De nem adott nektek az Örökkévaló szívet a megismerésre és szemeket a látásra, meg füleket a hallásra e mai napig. 4És én vezettelek benneteket negyven évig a pusztában, ruháitok nem koptak le rólatok és sarud nem kopott le lábadról; 5kenyeret nem ettetek, bort és részegítő italt nem ittatok, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. 6És elérkeztetek arra a helyre, de kivonult Szichón, Chesbón királya és Óg, Boson királya ellenünk harcra és mi megvertük őket; 7elvettük országukat és odaadtuk birtokul Rúbénnak, Gádnak és Menásse fél törzsének. 8Őrizzétek meg tehát a szövetség szavait és tegyétek meg, hogy boldoguljalok mindenben, amit tesztek.

Mózes harmadik beszéde, Folytatás

9Ti álltok ma mindnyájan az Örökkévaló, az Istenetek színe előtt, fejeitek, törzseitek, véneitek, és felügyelőitek, Izrael minden férfia; 10gyermekeitek, feleségeitek és idegened, aki táborod közepette van, favágódtól vízmerítődig. 11Hogy belépj az Örökkévaló, a te Istened szövetségébe esküjébe, melyet az Örökkévaló, a te Istened veled van ma 12hogy tegyen téged ma az ő népévé és ő legyen neked Isten amint szólt hozzád, amint megesküdött őseidnek. Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak.

Izrael egység ma és a jövőben

13De nem egyedül veletek kötöm én ezt a szövetséget és ezt az esküt, 14hanem avval, aki itt van velünk állva ma az Örökkévaló, a mi Istenünk színe előtt és avval, aki nincs itt velünk ma. 15Mert ti tudjátok, hogy miként jártunk Egyiptom országában és miként vonultunk át a népek között, amelyeken átvonultatok. 16Láttátok az ő utálataikat és bálványaikat, fából és kőből, ezüstből és aranyból, melyek náluk voltak. 17Nehogy legyen közöttetek férfi vagy nő, vagy család, vagy törzs, melynek szíve elfordul ma az Örökkévalótól, a mi Istenünktől, hogy menjen és szolgálja ama népek isteneit, nehogy legyen közöttetek gyökér, mely mérget és ürmöt hajt. 18És lenne, midőn hallja ez eskü szavait, akkor áldani fogja magát a szívében; mondván: Béke lesz velem, ha járok szívem állhatatosságában; hogy fokozza a jóllakással a szomjat. 19Nem akar majd az Örökkévaló annak megbocsátani, mert akkor füstölög az Örökkévaló haragja és buzgalma ama férfiú ellen és rászáll mindaz átok, mely meg van írva ebben a könyvben és eltörli az Örökkévaló annak nevét az ég alól. 20És kiválasztja azt az Örökkévaló rosszra Izrael minden törzsei közül, a szövetség minden átkai szerint, mely meg van írva a tannak könyvében. 21És mondani fogja a későbbi nemzedék, fiaitok, kik támadnak utánatok és az idegen, aki távol országból jön, és látják ez ország csapásait, meg betegségeit, melyekkel sújtotta az Örökkévaló. 22Kéntől és sótól kiégve egész földje, be nem vetik és nem sarjaszt semmit, nem nő rajta semmi fű, mint Szodoma, Gomorrha, Ádma és Czebóim fölforgatása, melyeket fölforgatott az Örökkévaló haragjában és fölgerjedésében. 23És mondják majd mind a népek: Miért tett így az Örökkévaló ezzel az országgal? Miért e nagy harag; fölgerjedése? 24És azt mondják majd: Mivelhogy elhagyták az Örökkévaló, őseik Istenének szövetségét, amelyet kötött velük, midőn kivezette őket Egyiptom országából. 25Elmentek és szolgáltak más isteneket és leborultak előttük; istenek előtt, melyeket nem ismertek és melyeket nem osztott ki nekik. 26És fölgerjedt az Örökkévaló haragja az ország ellen, hogy ráhozza mind az átkot, mely meg van írva e könyvben. 27És kitépte őket az Örökkévaló földjükből haraggal és fölgerjedéssel és nagy fölháborodással, és vetette őket más országba, mint e mai napon van. A rejtett dolgok az Örökkévalóé, a mi Istenünké, de a nyilvánvalók a mieink és gyermekeinké mindörökké, hogy megtegyük a tannak minden szavát. 28

Mózes harmadik beszéde, Befejezés